Egri Lukács

Egerben született és Wittenbergben tanult. Miután néhány évig szülővárosában paposkodott, Kolozsvárra hívták meg magyar prédikátornak. Azonban az erdélyi levegő nem kedvezett egészségének s ezért 1565-ben visszament szülőföldjére. De magával vitte az unitarizmus szabad eszméit, amelyeket Dávid Ferenctől sajátított el, aki már akkor nemcsak Károlyi Péterrel szemben, hanem templomi beszédeiben is hirdetni kezdte volt. Ezeknek az eszméknek lett bátor szószólója Magyarország északi részeiben. Azonban Károlyi Gáspár gönci lelkész ellene szegült. Már 1566-ban a gönci zsinaton hitvallásra kényszerítette, de le nem győzhette, sőt utána nem sokkal Ungvár városa papjának hívta meg s az ungi egyházmegye esperesévé választotta. Ez a sikertelenség nem csüggesztett el Károlyit. Mivel egymaga nem tudott győzelmet aratni, segítségül hívta Méliuszt és a világi hatóságot. 1568-ban kieszközölték Schwendi Lázárnál, Felsőmagyarország katonai parancsnokánál, hogy Kassa városában Lukács pap ellen zsinatot tarthassanak. Ezen a zsinaton egy hitvallást fogadtak el, melyben a szentháromság hitét domborítják ki, Egri Lukácsot pedig a Schwendi Lázár közreműködésével börtönbe záratták. Még 1573-ban is a börtönben sínylődött. További sorsa ismeretlen.

Forrás: Ferencz József: Unitárius kis tükör (átdolgozta Vári Albert) Kolozsvár, 1930. , 31.oldal