http://www.3szek.ro/index.php?lap=0&dir=040517#3
A Baróti Szabó Dávid-iskolanapok keretében, mártírhalálának 34. évfordulóján a volt diáknak, Moyses Mártonnak állítottak emlékkopjafát a középiskola udvarán szombaton. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Moyses Éva és Benkő Levente is.
Az emlékezést Tatár Zsuzsanna magyar szakos tanár Magyari Lajos Rekviem című versével nyitotta meg, majd az iskola Lászlóné Varga Judit által vezetett Visszhang kórusának előadása és Farkas Mária szólóéneke következett. Benkő Levente újságíró, aki Moyses életútját Bűn volt a szó című riportkötetében örökítette meg, a kegyetlen ’50-es és ’60-as éveket idézte fel, s mint mondotta: ,,Abban a korban, amikor a besúgás erény volt, az elnyomott, a hallgatásba burkolózott Kelet-Európában kevesen mertek nyíltan szólni, bírálni a rendszert, Moyses, bár a forradalmi lázban égő Pestre nem jutott el, de hazatérve verseivel, beszédeivel igenis harcolt a fasizmus édestestvére, a kommunista rendszer és az azt szolgalelkűen kiszolgálók basáskodása és kegyetlensége ellen, s vált önfeláldozó tettével nemzetünk mártírjává.” Antal Hajnal, Nagy Boglárka és Gúzs Katalin Moyses verseiből összeállított előadásának köszönhetően beláthattunk a nagyajtai fiatal értelmiségi lelkivilágába, gondolkodásába és legelemibb érzelmeibe is.
Az iskolaudvaron leleplezték a József Gellért munkáját dicsérő kopjafát, Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész imát és áldást mondott, majd Moyses Éva, Márton húga, a nagyajtai unitárius egyház, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákönkormányzata, illetve munkaközössége, az RMDSZ helyi szervezete, a 30 éves véndiák-találkozóra összegyűltek és Antal Mihály, az RMDSZ polgármesterjelöltje az emlékezés koszorúit és virágait helyezte el.
(hecser)
A Baróti Szabó Dávid-iskolanapok keretében, mártírhalálának 34. évfordulóján a volt diáknak, Moyses Mártonnak állítottak emlékkopjafát a középiskola udvarán szombaton. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Moyses Éva és Benkő Levente is.
Az emlékezést Tatár Zsuzsanna magyar szakos tanár Magyari Lajos Rekviem című versével nyitotta meg, majd az iskola Lászlóné Varga Judit által vezetett Visszhang kórusának előadása és Farkas Mária szólóéneke következett. Benkő Levente újságíró, aki Moyses életútját Bűn volt a szó című riportkötetében örökítette meg, a kegyetlen ’50-es és ’60-as éveket idézte fel, s mint mondotta: ,,Abban a korban, amikor a besúgás erény volt, az elnyomott, a hallgatásba burkolózott Kelet-Európában kevesen mertek nyíltan szólni, bírálni a rendszert, Moyses, bár a forradalmi lázban égő Pestre nem jutott el, de hazatérve verseivel, beszédeivel igenis harcolt a fasizmus édestestvére, a kommunista rendszer és az azt szolgalelkűen kiszolgálók basáskodása és kegyetlensége ellen, s vált önfeláldozó tettével nemzetünk mártírjává.” Antal Hajnal, Nagy Boglárka és Gúzs Katalin Moyses verseiből összeállított előadásának köszönhetően beláthattunk a nagyajtai fiatal értelmiségi lelkivilágába, gondolkodásába és legelemibb érzelmeibe is.
Az iskolaudvaron leleplezték a József Gellért munkáját dicsérő kopjafát, Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész imát és áldást mondott, majd Moyses Éva, Márton húga, a nagyajtai unitárius egyház, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákönkormányzata, illetve munkaközössége, az RMDSZ helyi szervezete, a 30 éves véndiák-találkozóra összegyűltek és Antal Mihály, az RMDSZ polgármesterjelöltje az emlékezés koszorúit és virágait helyezte el.
(hecser)
