Zsuki László

 Zsuki László egyik legősibb magyar család ivadéka.  Ez a család első volt azok között, akik az egyház megalapításakor az unitárius valláshoz csatlakoztak. Hitüket a megpróbáltatások sulyos napjaiban és mindvégig megtartották.  Az alapítványt tevő Zsuki László 1741-ben született s 1792-ben halt meg. Életének javarésze egyházunk történelmének arra a korszakára esik, amidőn az egyház az elnyomatás után új életet s a romok helyébe új építéseket kezdett. Ebben a nagy munkában Zsuki László, aki Petrichevich-Horváth Ferenc főgondnokkal sógorságban állott, a maga anyagi támogatásával vett részt. A felső-szováti egyházközség templomát a saját költségén kijavíttatta. A kolozsvári egyházközségnek harangot öntetett. A felsőzsuki malmainak szombati vámját a kolozsvári főiskolának ajándékozta. Emez adományait megkoronázta végrendeletével, amelynek értelmében több mint 80.000 forintot hagyományozott az egyháznak. Az összeg magában véve is szép, de különösen becsessé teszi az a körülmény, hogy ez első nagyszabású jövedelmi forrás, amióta az egyház mindenéből kifosztatott és hogy olyan időben érkezett, amidőn arra a legnagyobb szükség volt. Kolozsvárt a harmadik főiskola éppen építés alatt volt. Tervbe volt véve ugyanott a templom, Székelykeresztúron és Tordán a középiskolák építése. Mindezek megvalósítására kedvet és anyagi segítséget nyújtott. Ezenkívül a püspök és tanárok fizetését is emelni s biztosabb alapra lehetett fektetni.  A Zsuki László által hagyományozott összegből 1794-ben 10.000 forint alaptőke tétetett le olyan célból, hogy annak kamataiból a szegény papok, özvegy papnék és a szegény tanulók kapjanak némi segélyt. Zsuki Lászlóval kihalt az ősi Zsuki-család fiúága, de azért ez a család egyházunk hallhatatlanjai között méltán foglal helyet.

 Forrás: Ferencz József: Unitárius kis tükör  (átdolgozta Vári Albert) Kolozsvár, 1930.     88-89.oldal