cimer.gif (1532 bytes)   Egy az Isten.

 

Az unitárius hit    

Dávid Ferenc1568-ban a  tordai országgyűlésen, ahol törvénybe iktatták a vallásszabadságot.

dfkep.jpg (30661 bytes) Dávid Ferenc             Az erdélyi unitárius egyház alapítója és első püspöke Dávid Ferenc. A hagyomány szerint  1510. körül született és 1579. november 15.-én halt meg.  

        Kolozsváron született iparos családból. Iskoláit Kolozsváron, Gyulafehérváron, majd külföldön, Wittembergben és Frankfurtban végezte 1545-1551 között.

    1551-ben, miután hazajött, mint iskolaigazgató és lelkész működött Besztercén, Péterfalván és Kolozsváron. 1555 október 9.-én megválasztották kolozsvári lelkésznek.

    1565 az unitárius reformáció kezdete, amikor megindulnak Kolozsváron a "vitatkozások" a reformáció ortodox iránya és a reformáció szabadelvű iránya között.

     1566 elején Dávid Ferenc unitárius szellemben prédikál a kolozsvári nagytemplomban.        1567-ben János Zsigmond fejedelem az unitárius reformáció rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát., ahol megjelentek az első unitárius teológiai munkák.

    1568. január 6-13 napjain tartották Tordán az országgyűlést, ahol az unitárius reformáció szellemében, határozatot hoztak a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására: "A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által."   Ennek következtében szerveződött meg az Erdélyi Unitárius Egyház.

    1571 január 6-14. napjain tartott marosvásárhelyi országgyűlés újból kimondotta, hogy : "Az Isten Igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért (a hitéért) senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató."

    1571 március 14.-én meghalt János Zsigmond, az unitárius reformáció pártfogója és nagy jótevője. Halála után az ellenreformáció és a vele párhuzamos protestáns reakció, mely Európa-szerte megerősödött, az unitarizmus térhódítását megállította. Szeptember 17.-én Báthori István, az új fejedelem rendeletet adott ki, melyben megtiltotta új teológiai munkák engedély nélküli kiadását; a gyulafehérvári nyomdát az unitáriusoktól elvette, ugyanakkor hitújítás ellenes törvényt adott ki. Ennek értelmében minden újabb vallásreformálás országgyűlési tilalom alá esett. Ezen intézkedések Dávid Ferenc és az unitáriusok háttérbe szorítását jelentette.

    Dávid Ferenc vezérelve a szüntelen reformálás volt: "Akiket Isten Lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik. Akkora a lélek ereje, hogy az emberi ész minden hamis leleményét megvetvén, csak azon célra törekszik, hogy Isten dicsősége terjedjen, az egyház épüljön."

   1579. az unitárizmus megpróbáltatásokkal teljes éve: Dávid Ferenc, a lelkészek túlnyomó többségével együtt azt tanította, hogy Jézust, mint embert nem kell imádni. Ez a tanítás nem volt újítás, mivel ez szükségszerűleg következett az egy Istenről vallott hitfelfogásból. De, Blandrata György, aki Jézus imádását vallotta és az új valláspolitikát folytató államhatalommal való kiegyezést kereste, szembefordult Dávid Ferenccel és bevádolta a fejedelemnél, mint hitújítót.  Báthori Kristóf fejedelem Dávid Ferencet a prédikálástól eltiltotta és házi őrizetbe helyeztette. Június 1-2. napjain tartott gyulafehérvári országgyűlésen a fejedelem, a hitújítás törvénye ellen hozott törvény alapján, Dávid Ferencet "mások példájára" holtig tartó várfogságra ítélte és Déva várába záratta.

    A hagyomány szerint 1579. november 15.-én Dávid Ferenc töretlen hittel, a dévai vár börtönében, meghalt. Halálának körülményei és temetési helye ismeretlen.

Dávid Ferenc személyében az unitáriusok a tiszta jézusi kereszténység helyreállítóját, a lelkiismereti szabadság és vallási türelem prófétáját, az unitárius reformáció mártírját és egyházalapítóját tisztelik.

Szemelvények Varga Béla hittani munkáiból:

Hitelvi álláspontunk a következőkben foglalhatók össze: az Isten egysége és oszthatatlansága, az ember-Jézus, mint követendő példa, a Szentlélek, mint Isten jóra vezérlő ereje. Erkölcsi vonatkozásban a bűnbánatra és a megtérésre való intés, az akarat szabadságának és az erkölcsi szabadságnak hirdetése, a vallás bensőségének a külső megnyilatkozási formákkal szemben való kiemelése. Általában a hitigazságok tiszta, ésszerű, átlátszó voltának hangsúlyozása, a vallás és tudomány olykor egymást támogató voltának emlegetése.

Az unitárius gondolkodást jellemzi az ember jóra való képességének és nagyráhivatottságának állandó hangsúlyozása, a felvilágosodás nagy értékébe vetett hite. Hisz a fejlődés és a haladás szükségességében, fokozatos megvalósulásában, az emberi lélek tökéletesedésének, ezáltal Istenhez való közeledésének szinte korlátlan lehetőségében. Hivatkozik arra, hogy a tudománnyal ellentétbe nem jöhet, mert nem hiszen el semmi olyant, ami az ész törvényeivel ellenkezik. Lelkesedik a humanizmusért, de tartózkodó a modern társadalmi áramlatokkal szemben. A régi értelmű teológiai tudomány helyett a lelkiismeret belső tekintélyét hangsúlyozza. Az egyházat minden nézetei ápolásában és terjedésében szükséges szervezetnek tekinti.

Az unitarizmusnak az a fő jellemvonása, hogy nincs megkötve, hogy szabad teret enged az egyéni gondolkodásnak, nem állit korlátokat s így egy általános keret éppen elegendő arra, hogy megmutassa az utat, melyen haladnia kell. Nem ajánlatos merev formák közé elzárkózni, mert a haladás úgyis mindent kivethet sarkából, s mert az unitarizmus nem egyéb, mint a folytonos és az örökös felvilágosodás, igazságkeresés módszere.

Az unitárius keresztény vallásos világnézet elsősorban vallás, melynek hivatása az, hogy minden tekintetben megnyugtassa és betöltse a lelkek világát.

Az unitárius vallásnak történelmileg és ténylegesen az evangélium az alapja. Hitének igazságai Jézus tanításában gyökereznek. Lelki megnyugvását, vallásos kielégülését Jézus eszméiben találja meg.

A hittan nem feltétlen tesz valakit hivővé, de elősegíti ezt. Éppen ezért a hittannak, amely elsősorban elmélet, ennek ellenére is állandó kontaktusban kell lennie az élettel, az élő hittel. Mikor egy élő és dolgozó keresztény vallásos közösségének hittanáról van szó, akkor ennek nem lehet célja, hogy valamikor megállapított hitcikkeket közöljön s ezek mellett vagy ellen állást foglaljon. Az unitárius hittan feladata az, hogy az evangéliumi keresztény hit igazságait s az e körül kialakult keresztény vallás lényegének megértéséhez szükséges alapvető fogalmakat hozza egészen közel a mi mai felfogásunkhoz, az élő mindennap újra meg újra születő hithez.

Minthogy a mi élő hittudatunk át meg át van szőve a keresztény világ hittudatában általában élő bibliai vallásos és erkölcsi anyaggal, Jézusnak az evangéliumban közölt tanításaival, ezért az egyedül helyes eljárás az, ha a mi ma élő hitfelfogásunkat a keresztény gondolkodás ősi, alapvető bibliai igazságain keresztül, ezek segítségével próbáljuk megérteni és öntudatosítani.

Bizonyára senkit sem tesz hivő unitáriussá a biblia kijelentéséről s általában a kijelentésről való felfogás, s mégis abban, hogy valaki öntudatos unitárius legyen, benne foglaltatik az is, hogy mi az ö felfogása a kijelentésről. Az elmélet és a gyakorlat között nincs is, nem is szabad mélyreható és áthidalhatatlan szakadéknak lennie. A hittan tehát nem lehet elavult fogalmak gyűjteménye, hanem mindennapi hitünk tartalmának kézenfekvő explikációja.  (Forrás: Varga Béla Hittani munkái)

 

Az Unitárius Egyház hitelvei   unicimer.jpg (15696 bytes)

    Unitárius egyházunk a kereszténységben formálódott s különösen Jézus tanításában, melyek az Újszövetségben olvashatók és tanulmányozhatók. Az 1517-ben megindult reformáció legvégső hajtása és betetőzése: az Unitárius Egyház keletkezése 1568-ban, Dávid Ferenc és munkatársai küzdelmének eredményeképpen. Az Unitárius Egyház Erdélyben alakult, Kolozsvár központtal.   vezérelvünk: Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet s a lelket, amely felett hatalommal csak teremtője bír.

    Hitelvi álláspontjaink a következő általános meggyőződésekben helyezkednek el: Isten- és emberszeretet, a lelkiismeret és az egyéni szabadság, az elhivatás optimista felfogása, a fejlődés és a haladás, hitfelfogásunk a tudománnyal ellenkezésbe nem jöhet, lelkesedik a humanizmusért, a teológiai tudomány helyett a modern vallástudományt tartja irányítójának, külső tekintélyek helyett a lelkiismeret belső tekintélyét hangsúlyozza.

Ez általános hitelvi álláspont a következő pontokban foglalható össze: Isten egysége és oszthatatlansága, az ember Jézus, mint követendő példa, a szentlélek, mint Istennek jóra vezérlő ereje.  Erkölcsi szempontból a bűnbánatra és a megtérésre való intés, az akarat szabadságának és az erkölcsi szabadságnak a hirdetése.

Nincs az egész Szentírásban világosabb és nyilvánvalóbb tudomány, mint az egy Istenről szóló tudomány. Istent az Írás mindenkor a mi Urunk Jézus Krisztus szent Atyjának mondja, ki mindeneknek teremtője.     Dávid Ferenc

Történelmünk folyamán a vallásos türelem volt egyik legnagyobb értékünk, mely szerint a hit Isten ajándéka, azért senkit sem szabad üldözni.

Kezdettől fogva egyházunk különbséget tett a hitelv és a hittétel között. A hittétel, amit általában dogmának neveznek, főhatóságilag van megállapítva, következésképpen kizárólagos és minden hivő által követendő, szemben a hitelvvel, melyet az emberi gondolkozás alapján bárki hozzáérthető megállapíthat.

A tudomány által is megállapított relatív világegyetem feltételezi és megköveteli, hogy a viszonylagos mellett legyen abszolútum is. Mi unitáriusok ezt az abszolútumot nevezzük Istennek s egyetemes emberi kötelességünkön belül természetesen Atyának hívjuk, ennél megfelelőbb kifejezéssel öt nem is illethetnénk.

Az Unitárius Egyházban Istent jónak, tökéletesnek, mindenhatónak, gondviselő Atyának fogjuk fel Jézus tanítása alapján, s így nem fogadjuk el ar eredendő bűn dogmáját. Isten egyetlen, egyetemes Isten. Az Isten egysége alapvető unitárius hitelv. Ebből következik, hogy a világegyetem is egységes egy, ami isteni alkotás, abban minden tényező szerves része az egyetemes világnak.

Isten amiképpen a békességnek Ura és Istene, azonképpen az Ö ajándékait is azért adja az embereknek, hogy a békesség és egyenesség eszközei legyenek.   Dávid Ferenc

Jézust a kereszténység tanítómesterének nevezhetjük, kit az emberiség sokféleképpen értékel. Mi is emberi hivatásunknál fogva Jézus két parancsolatát kel követnünk: szeretni Istent és szeretni felebarátunkat. (Mk 12,30-31).  Az ember Isten gyermeke. Ezen a világon minden Istené és isteni. Jézus is Isten gyermeke volt, mint ahogyan mi is azok vagyunk. A mi isteni parányi lelkünk ismeri az Atyát, mert "benne élünk, mozgunk és vagyunk."

A hit Isten ajándéka. Ha természetünkben adva volna a hit és nem Isten ajándékozná azt a lelke által, akkor mindannyian egyaránt hinnénk és Isten igéjének helyet adnánk.  ...  A hit olyan legyen, hogy szeretet által cselekedjen. ...  Hitünket jó cselekedetekkel mutassuk ki.               Dávid Ferenc

Hitelvünk, hogy az ember, mint egyén, egyéniség, a fejlődés által személyiséggé kell nemesüljön. A világegyetemben hite, vallása és tudománya csak az embernek van. Ez különböző tényezők által jut kifejezésre. Az ember fejlődő lény és éppen hite, vallása, tudománya által viheti előbbre az emberi haladást.

Az unitáriusok hisznek a megtérésben, de azt inkább életfolyamatnak tekintik, nem pedig egy pillanat művének. Egyszer megkérdezték Channing Vilmost: "Átment-e a megtérésen?" Erre ö így felelt: "Azt kell mondanom, nem, hacsak egész életemet nem úgy tekintem, mint megtérési folyamatot."

Üdvözülésünkről végeredményben Isten gondoskodik. A legmagasztosabb feladatunk, az arravaló törekvés, hogy megismerjük Istent és erőt nyerjünk akarata teljesítésére.

Az Isten igéjéből, jó lelkiismeretből és tökéletes hitből a szentlélekről azt valljuk, hogy az Isten Lelke... Ez az Isten lelke tanító és jóra igazgató. A híveket vidámmá, bátrakká és erősekké teszi. Ez az Isten Lelke teszi az embereket Isten fiává, a bűnös embereket bűnbánattartóvá s vezeti Jézussal való társaságra és egységre.... Ezt a Szentlelket a Szentírás sehol sem mondja Istennek. ... Isten lelke, avagy titokzatos lehelete az életnek oka mibennünk. ... Isten lelke azért lakozik bennünk, hogy gyarlóságunkban és erőtlenségünkben gyámolítson, keserűségünkben erősítsen, nyomorúságunkban vigasztaljon és buzgó könyörgésre indítson.   Dávid Ferenc

Isten vezet minket életünk útjain, a küzdelmek közepette s mi meg vagyunk győződve, hogy hitünk, reményünk, bizalmunk, szeretetünk nem hiába kéri, hogy legyen meg Isten akarata, mert az meg is lesz. Egy jó Isten csak jóra teremtette a világot, jóakarattal segíti és gondja van arra, hogy alkotása üdvösségre jusson, el ne kárhozzék. Nincs pokol, nincs kárhozat, hanem fejlődő élet, élethivatásunk nemes megélésével isteni lelkünk örökké él. Azért szeretjük az Urat, Istent, szeretjük alkotását és híven szolgáljuk azt.

Az unitárius hitfelfogás szerint az emberi lélek fejlődésében nincs megállás. A lelki megtisztulás és tökéletesedés egy végtelen folyamat. Isten ismeretével mondja Dávid Ferenc: Egybekötjük az erkölcsök kegyességét és Isten parancsai iránti engedelmességet. Mert aki tetteivel tagadja, szavával hiába erősíti, hogy Istent ismeri s hasztalan mondja, hogy Krisztusban él, aki nem jár világosságban és azon az úton, melyet Jézus megmutatott. Jézus nyilván mondotta: amit én tettem és tanítottam, azt tegyétek és tanítsátok.

Az unitarizmus Istene az az örök szellem, kinek ma már kiszabott formát, meghatározott alakot, kijelölt helyet nem mer adni senki ... csak verseikben énekli meg a költő, dicsőíti az író, a természetben bámulja a természettudós, az emberi lélekben kutatja a filozófus - és ha soha katekizmust nem tanultunk volna, a szíveinkben érezzük mi unitáriusok.    (Perczelné Kozma Flóra)

Elég a mi üdvösségünknek a próféták, evangélisták és apostolok tanítása. Gyönyörűséges és mennyei étel az evangélium a hivők szívében, melyhez ha valaki hozzátesz valamit, nyomban méreggé válik. A testi emberek csak testi dolgokban bölcselkedhetünk a Krisztus nélkül és az ő tanításai nélkül. (Dávid Ferenc: Rövid magyarázat)

Az unitarizmus inkább csak, mint eszme, mint egy láthatatlan mozgató, javító és reformáló erő szolgálja a világot. (Perczelné Kozma Flóra)

Otthont képvisel a mi templomunk minden szabadon gondolkodó vallásos lélek számára, ki lelkében, szívében vallja a mi egyszerű, liberális hitünket és csak ősi magyar típusáról tesz tanúbizonyságot egyházunk akkor midőn templomunk nyitva áll minden felekezet, minden nemzet fiai számára.  (Perczelné Kozma Flóra)

 

Bibliográfia:

1.Négyszáz Év

2.Dr.Varga Béla: Dávid Ferenc és az Unitárius vallás

3. Biblia

Halld Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Úrat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!.

5 Mózes 6,4-5

 

Jézus így válaszolt: Ez a legfőbb: Halljad Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! és szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A másik ez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat!     

Mk 12,29-31

Az Úr pedig a Lélek és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.

2 Korintus 3,17

... egy az Istene és Atyja mindeneknek; ö van mindeken felett, és mindenek által és mindenekben .

Effézus 4,6

Isten Lélek, és akik Öt imádják szükség, hogy Lélekben és Igazságban imádják.

János 4,24

Az örök élet pedig azt jelenti, hogy ismernek téged az egyedül igaz Istent, és azt akit elküldtél, a Jézus Krisztust.

János 17,3

Ekkor kijött Jézus az épület elé, rajta volt a töviskorona és a bíborruha. Pilátus így szolt hozzájuk: "Íme az ember"!

János 19,5

Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgaik is?

Mk 6,3

Jézus ezt mondta neki: "Én vagyok az út, igazság és élet."

János 14,6

... mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók.

Máté 7,29

 

De keressétek először Istennek országát és igazságát, és ezek is mind megadatnak néktek.

Máté 6,33

Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.

Máté 5,48

Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.

Jakab 2,17

Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény és ezt tanítják a próféták.

Máté 7,12

 

Utaidat Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.

Zsolt 25,4

 

Ti azért így imádkozzatok:

Mi Atyánk ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved,

jöjjön el a te országod,

legyen meg a te akaratod, mint a mennyben úgy itt a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,

és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,

és ne vígy minket kísértésbe,

de szabadíts meg a gonosztól,

mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.   

Ámen.

Máté 6,9-13

 

„...kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban."

ApCsel 2,42

„nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek"

(Mt 9,12).

„Nem az fertőzi meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami onnan kijön.”

(Mt 15,11)

„ha ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben ott vagyok közöttük."

(Mt 18,20).