UNITÁRIUS KÁTÉ

Írta  Ferencz József

20. Átdolgozott kiadás   1991.

 


Tartalomjegyzék:

 

I. Alapfogalmak    - 30 kérdés-felelet

II. Isten     - 15  ---///---

III. Isten gyermeke    - 11 ---///---

IV. Jézus     - 30  ---///---

V. Szentlélek    -  7  ---///---

VI. Unitárius Anyaszentegyház     -   7   ---///---

VII. Bűn és bűnbocsánat        - 11    ---///---

VIII. Örökélet           - 3   ---///---

IX. Szertartások         - 22    ---///---

 


            I.      II.     III.      IV.     V. -  VI.      VII. -  VIII.     IX.


 

I.  Alapfogalmak:

 1. Mi a vallás?

    A vallás az Isten és felebarát iránti szeretet.

  Lásd:   Mk 12,28-31: minden parancsolatok között az első: szeresd az Urat, a te Istenedet ... a második hasonlatos ehhez: szeresd felebarátodat, mint temagadat; 

            Mt 7,21:  nem minden aki ezt mondja: Uram! Uram! - megy be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát; 

                1János 4,21: az a parancsolat is van őtőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.

2. Miből ismerjük meg, hogy van Isten?

    Akár a világot és a benne levő rendet nézzük, akár magunkat és a bennünk levő tehetségeket vizsgáljuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy van egy Isten, aki mindeneket teremtett, fenntart és igazgat.

3. Az Isten iránti szeretet miben áll?

    Az Isten iránti szeretet az Ő törvényeinek tiszteletében és azok teljesítésére való törekvésben áll.

    A gyermek szüleit akkor tiszteli és szereti igazán, ha nekik engedelmeskedik, és úgy viseli magát, hogy szeretetüket kiérdemelje. Hasonlóképpen mi is akkor tiszteljük és szeretjük Istent, ha neki engedelmeskedünk, és akarata szerint törekedünk élni.

4. Mi a vallás célja?

    A vallás célja az, hogy Isten és felebarát szeretete által lelkünket művelje, érzéseinket nemesítse, és Isten és az ember szolgálatára buzdítson.

5. Szüksége van-e a vallásra az embernek?

    A vallás célja nyilván mutatja, hogy a vallásra az embernek szüksége van; ezt mutatja az emberiség történelme is, melynek bizonyítása szerint nem volt soha nép, melynek vallása ne lett volna.

6. Hogyan jutottunk tisztább valláshoz?

    A vallástörténelem tanítása szerint tisztább valláshoz úgy jutottunk, hogy Isten küldött felvilágosult, bölcs valláserkölcsi tanítókat, akik az értelemmel megegyezőbb, tisztább vallásos meggyőződésre vezettek.

    Isten küldötteit prófétáknak, apostoloknak vagy vallásalapítóknak szoktuk nevezni.

    A történelem folyamán Istennek ilyen küldöttei voltak: Zoroaszter a perzsáknál, Konfucius a kínaiaknál, Buddha a hinduknál, Mózes és a próféták a zsidóknál, Mohamed az araboknál.

7. Ki volt Isten legnagyobb prófétája?

    Isten legnagyobb prófétája Jézus volt, a keresztény vallás megalapítója. Ő tanított meg Isten igaz ismeretére és szeretetére.

Lásd: Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

8. Honnan ismerjük meg a próféták és Jézus tanításait?

    A próféták és Jézus tanításait a Bibliából ismerjük meg. A Bibliát még Szentírásnak is szoktuk nevezni.

9. Mi a Biblia?

   A Biblia 66 könyvből álló gyűjtemény az Ókorból, melyeknek különbözőek az íróik és a tartalmuk.

10. Hány része van a Bibliának?

    A Bibliának két fő része van: Ószövetség vagy Ótestamentum és Újszövetség vagy Újtestamentum. Az Ószövetség 39, az Újszövetség 27 könyvet foglal magába.

11. Kik írták az Ószövetségi könyveket?

   Az Ószövetségi könyveket Jézus születése előtt héber és arám nyelven írták a zsidó nép tanítói és prófétái.

12. Mit foglal magába az Ószövetség?

    Az Ószövetség magába foglalja a zsidó nép valláserkölcsi törvényeit és a próféták tanításait.

13. Mi az Ószövetség alapvető tanítása?

    Az Ószövetség alapvető tanítása Mózes tíz parancsolata, mely röviden így foglalható össze:

    Egy az Isten, csak Őt imádd, bálványt ne csinálj, és ne imádj. Isten nevét ne káromold, az ünnepnapokat szenteld meg. Tiszteld szüleid. Ne ölj. Ne paráználkodj. Ne lopj. Ne hazudj. Ne légy irigy.

    Lásd a tíz parancsolat teljes szövegét 2 Mózes 20,1-17 versekben.

14. Kik írták az Újszövetségi könyveket?

    Az újszövetségi könyveket Jézus halála után görög nyelven írták az evangélisták és az apostolok.

15. Mit foglal magába az Újszövetség?

    Az Újszövetség első része: a Márk, Máté, Lukács és János szerinti evangélium magába foglalja Jézus életének történetét és tanításait; a második része az apostolok tanításait és munkáját ismerteti. Az Újszövetséget tartalmáról nevezik még evangéliumnak is, ami örömüzenetet jelent.

16. Miért szükséges ismernünk a Bibliát?

    A Bibliát azért szükséges ismernünk, mert a benne foglalt tanítások a keresztény vallás alapját és a keresztény élet útmutatóját képezik. Éppen ezért a Bibliát értelemmel és szeretettel kell olvasni és tanulmányozni.

17. Hogyan nevezzük azokat, akiknek vallása Jézus tanításán alapszik?

    Azokat, akiknek vallása Jézus tanításán alapszik, keresztényeknek nevezzük. A "keresztény" név a latin "christianus" magyar formája; jelentése: jézusi, azaz Jézus követője.

Lásd: És lön, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben és tanítottak nagy sokaságot, és a tanítványokat először Antióchiában nevezték keresztényeknek. (ApCsel 11,26)

18. Egységes-e a kereszténység?

    A kereszténység nem egységes. A történelem folyamán a keresztény vallás különböző felekezetekre oszlott. A világon élő keresztényeket azonban testvéri egységbe fogja össze Jézus tanítása.

Lásd: mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy lélekkel itattattunk meg. (1Kor 12,12-13)

19. Miért szakadt a kereszténység különböző felekezetekre?

    A keresztények között az Ókorban, majd később a Reformáció korában Jézus személyéről és tanításáról különböző felfogások keletkeztek. A felekezetek ezen különböző hitfelfogások követőiből alakultak ki.

20. Te milyen vallású vagy?

    Én unitárius vagyok.

21. Ki az Unitárius Egyház megalapítója?

    Az Unitárius Egyház megalapítója Dávid Ferenc.

22. Mit tudunk Dávid Ferenc életéről?

    Dávid Ferenc a hagyomány szerint 1510 körül született Kolozsváron, iparos családból. Iskoláit Kolozsváron, Gyulafehérváron és Wittenbergben végezte. Miután külföldről hazajött, Besztercén, Petresen és Kolozsváron, mint iskolaigazgató és lelkész működött.

23. Mi volt Dávid Ferenc életcélja?

    Dávid Ferenc életcélja a tiszta jézusi kereszténység helyreállítása volt.

24. Miképpen törekedett Dávid Ferenc életcélját megvalósítani?

   Dávid Ferenc életcélját úgy törekedett megvalósítani, hogy a tiszta jézusi kereszténységet szószékről, hitvitákon és könyvei által hirdette és terjesztette.

    Dávid Ferenc munkatársai voltak: Heltai, Basilius István, Óvári Benedek, Bogáti Fazekas Miklós, Blandrata György és mások.

25. Hogyan fogadta az ország népe Dávid Ferenc tanítását?

    Az ország magyar ajkú népének nagy része, János Zsigmond fejedelemmel együtt Dávid Ferenc mellé állott, és az általa hirdetett tiszta jézusi kereszténység követője lett. Ezt a vallást Isten egységéről "unitárius" vallásnak neveztek el.

    Az "unitárius" latin eredetű szó (unus, unitas), jelentése: Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhivő. Az unitárius elnevezés először az 1600. Lécfalvi Országgyűlés vallási határozatában fordul elő.

26. Az unitárius vallás elterjedésének mi a legjelentősebb eredménye?

    Az unitárius vallás elterjedésének legjelentősebb eredménye a vallásszabadság törvényének kihirdetése volt 1568-ban, a Tordai Országgyűlésen. A világon először itt, Erdélyben mondták ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával megegyezik, mert "a hit Isten ajándéka".

    Ennek a törvénynek a kimondásától számítjuk az Unitárius Egyház fennállását.

   A vallásszabadság törvényét 1571-ben a Marosvásárhelyi Országgyűlés megerősítette. A Tordai Országgyűlés határozata 1568-ban:

    Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésibe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ö értelme szerint és az közösség ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerrel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ö nékie tetszik. Ezért penig senki az superintendensek közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassák senki az religióért senkitől, az elébbi constituciók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön azt tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.

27. Meddig szolgálhatta Dávid Ferenc a tiszta jézusi kereszténység ügyét?

   Dávid Ferenc a tiszta jézusi kereszténység ügyét csak 1579-ig szolgálhatta; a vallásszabadság ellenségei ugyanis mint hitújítót holtig tartó börtönbüntetésre ítélték, Déva várába zárták, ahol 1579. november 15-én meghalt.

    Dávid Ferenc sírhelye ismeretlen. Szenvedéseinek helyén, a dévai vár egyik börtöncellájában emlékoszlop őrzi nevét és hirdeti életművét.

28. Mi történt Dávid Ferenc halála után?

    Dávid Ferenc halála után egyházunk történelmében nehéz korszak következett. Kezdetben a felekezeti türelmetlenség, később politikai elnyomás súlya is ránehezedett egyházunkra. Őseinknek - építés helyett - önvédelemre kellett fordítaniuk minden erejüket. E nehéz küzdelemben elveszett sok templomunk, egyházközségünk és híveinknek mintegy 3/4 része. A teljes megsemmisüléstől Isten gondviselése, a vallásszabadság törvénye és a hívek egy részének hősi kitartása mentette meg egyházunkat.

29. Meddig tartott ez a nehéz korszak?

    Ez a nehéz korszak majdnem 300 esztendeig tartott. Ezt követően, a történelem fejlődése rendjén szabadabb idők következtek. Egyházunk felszabadulva az elnyomás alól, összeszedhette megmaradt erőit és szabadabban építhette Istenországát. A hívek áldozatkészségéből templomok épültek; az egyháztagok száma megszaporodott. Dávid Ferenc nevét szabadon lehetett emlegetni és szellemében prédikálni. Egyházunk 1879-ben, Dávid Ferenc halálának 300 éves évfordulója alkalmával, első esetben ünnepelhette meg alapítója emlékét.

30. Mi a te hitvallásod?

    Az én hitvallásom ez:

Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban.

Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben.

Hiszem a szentlelket.

Hiszek az Unitárius Egyház hivatásában.

Hiszem a bűnbocsánatot és az örökéletet.


            I.       II.        III.     IV.      V. -  VI.       VII. -  VIII.      IX.