I. II. III. IV. V. - VI. VII. - VIII. IX.
IV. Jézus
57. Mit értünk ezen: Hiszek Jézusban?
Midőn ezt mondjuk: hiszek Jézusban, ezzel kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Jézus Istennek legjobb gyermeke és prófétája, tanítása pedig a legbiztosabb út, melyen Isten igaz ismeretére juthatunk.
58. Honnan ismerjük meg Jézust?
Jézust az Újszövetségből ismerjük meg: Máté, Márk, Lukács és János szerinti evangéliumokból, hol életének története és tanításai vannak megírva.
Az evangéliumok nem tartalmaznak Jézusról időrend szerinti, hiánytalan életrajzot, de segítségükkel összeállíthatjuk életének legfontosabb mozzanatait. Az evangéliumok őrzik azokat az igazságokat, melyeket Jézus tanított s melyeknek követése minket boldoggá tehet. Jézus leginkább rövid mondatokban, hasonlatokban és példázatokban tanított. Ezeket meg kell érteni ahhoz, hogy reánk nézve erkölcsi eredményük legyen; különben nem értjük meg Jézus célját és nem mondhatjuk, hogy őt ismerjük.
59. Mit tudunk Jézus születéséről?
Jézus Augustus Octavianus római császár uralkodása alatt született. Atyja József názáreti ácsmester, anyja Mária volt. Testvérei: Jakab, Józsé, Júdás és Simon; leánytestvérei nevét az evangéliumok nem jegyezték fel. Jézus szüleivel és testvéreivel Názáretben lakott.
Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? Márk 6,3
60. Milyen veszély fenyegette Jézust csecsemő korában?
Az evangéliumok elbeszélése szerint Jézust csecsemő korában Heródes, a zsidók alkirálya meg akarta öletni.
61. Hogyan menekült meg Jézus e veszélytől?
Jézus e veszélytől úgy menekült meg, hogy szülei Egyiptomba vitték, ahonnan csak akkor téretek haza Názáretbe, miután Heródes meghalt.
62. Mit tudunk Jézus gyermekkoráról?
Jézus, amikor 12 éves volt, szüleivel egy ünnep alkalmával Jeruzsálembe a templomba mentek; ott a papokkal való beszélgetés közben kitűnt okos értelmével. Szülei házánál engedelmes és jó gyermek volt, növekedett testben és lélekben, bölcsességben, Isten és emberek iránti kedvességben.
63. Hány éves korában kezdett Jézus tanítani?
Jézus, 30 éves korában kezdett tanítani. Mielőtt tanítani kezdett volna, megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal.
64. Mi Jézus tanításainak célja?
Jézus tanításainak az a célja, hogy megismertesse velünk Isten törvényeit, s ezáltal megszabadítson a tudatlanságtól, bűntől és a halál félelmétől.
65. Miképpen szabadit meg Jézus a tudatlanságtól?
Jézus a tudatlanságtól úgy szabadit meg, hogy tanításai és példaadása által megismerteti velünk Istent, valamint kötelességeinket és hivatásunkat.
66. Miképpen szabadit meg Jézus a bűntől?
Jézus a bűntől úgy szabadit meg, hogy megmutatja mi a bűn és miképpen lehet azt elkerülni. Életében pedig olyan példát állit előnkbe, melyet ha követni igyekszünk, a bűntől mindinkább szabadok leszünk.
67. Miképpen szabadit meg Jézus a halál félelmétől?
Jézus úgy szabadit meg a halál félelmétől, hogy megerősíti hitünket Isten atyai szeretetében és az örökéletben.
68. Jézusnak ezt a munkásságát minek nevezzük?
Jézusnak ezt a munkásságát, mellyel leveszi rólunk lelki életünk súlyos terheit, szabadításnak nevezzük. Ilyen értelemben hisszük, hogy ő a mi szabadítónk.
69. Jézus szerint melyik a vallás legfőbb törvénye?
A vallás legfőbb törvényét Jézus a szeretet kettős parancsolatában foglalta össze, amely így hangzik: "Minden parancsolatok között az első: az Úr, ami Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat. (Mk12,28-31)
Jézus a valláserkölcsi élet igazságait a Hegyi Beszédben és példázataiban fejtette ki.
A Hegyi Beszéd tanításai a következők:
Kik a boldogok (Mt 5,3-13);
A tanítványok hivatása (Mt 5,13-16);
A régi és az új törvény (Mt 5,17-48);
A képmutatás a legnagyobb bűn (Mt 6,1-23);
Az ember szeretetének tárgya csak egy lehet (Mt 6,24-34);
Az életben mások iránt legyünk szelídek, magunk iránt szigorúak (Mt 7,1-14);
Az igaz vallás gyümölcse a cselekedet (Mt 7,15-29);
Jézus legszebb példázatai és történetei:
A magvető - Márk 4,1-20;
A mustármag, kovász és az elvetett mag - Márk 4,26-33;
A könyörülő szamaritánus - Lukács 10,25-37;
A tékozló fiú - Lukács 15,11-32;
A talentumok - Máté 25,14-30;
A szamariai asszony - János 4,1-42;
A kisgyermekek - Márk 10,13-16;
A Farizeus és a publikánus - Lukács 18,9-14;
A gazdag ifjú - Márk 10,17-31;
Zákeus - Lukács 19,1-10;
A bűnös asszony - János 8,3-11;
Mária és Márta - Lukács 10,38-42;
Gazdag és Lázár - Lukács 16,19-31;
Bolond gazdag - Lukács 12,13-21;
A nagy vacsora - Lukács 14,15-24;
Nikodémus - János 3,1-21;
A gonosz szolga - Máté 18,21-35;
Az elveszett júh és Drahma - Lukács 15,3-10.
70. Hogyan foglaljuk össze Jézus tanításait?
Jézus tanítását a következőképpen foglaljuk össze:
Egy az Isten, aki Lélek, Ő a mi gondviselő Atyánk. Mi Isten gyermekei és egymásnak testvérei vagyunk. Legfőbb kötelességünk: szeretni Istent, szeretni felebarátainkat és építeni Istenországát a földön. Kötelességeink teljesítésében hallgassunk lelkiismeretünk szavára, válasszuk mindig a jót, igazat és szépet, s ezek mellett tartsunk ki híven. Ha így élünk, jutalmunk a nyugodt szív, közöttünk a békesség és az örökélet öröme.
71. Nevezzük-e Jézust Istennek is?
Jézust nem nevezzük Istennek, mivel tudjuk, hogy valóságos ember volt.
72. Miből tudjuk, hogy Jézus valóságos ember volt?
Jézus valóságos ember voltát az evangéliumokból tudjuk, ahol ő is legelőször embernek, emberfiának nevezi magát. De ember voltát igazolja egész élete is: született, testben és lélekben növekedett, örvendett, búsult, éhezett, szomjazott, szenvedett és meghalt.
Embernek tartják Jézust tanítványai és kortársai is.
73. Miben különbözött Jézus mégis más emberektől?
Jézus más emberektől abban különbözött, hogy Isten törvényei szerint élt és minden cselekedete megegyezett gondviselő Atyjának akaratával; így lett ő számunkra "út, igazság és élet".
74. Milyen intézkedést tett Jézus, hogy tanításai elterjedjenek?
Jézus mindjárt kezdetben 12 férfit vett maga mellé, kiket tanítványainak nevezünk. Velük járt az országban, mindenütt tanított, a szegényekkel jót tett, a betegeket gyógyította s ezzel tanítványait előkészítette tanításainak terjesztésére.
Tanítványai halászok, vámszedők, szegény emberek voltak, kiválasztásuk Jézus emberismeretét igazolja.
A tanítványok nevei: Péter volt az első, kit követett András, Jakab, János, Filep, Bertalan és Tamás, Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás, így nevezé őket rendre a Szentírás.
75. Kik voltak Jézus ellenségei?
Jézus ellenségei azok voltak, akik Istenországa terjedésétől hatalmi és anyagi érdekeiket féltették, ezért őt rágalmazták és üldözték.
76. Ellenségeinek ez a magatartása elcsüggesztette-e Jézust?
Ellenségeinek ez a magatartása nem csüggesztette el Jézust, bízott Istenben és tanításainak igazságában. Aki pedig ezekre támaszkodik, az soha el nem csüggedhet.
De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el. (Ézsaiás 40,31)
77. Mit tett Jézus üldöztetése és szenvedése között?
Jézus üldöztetése és szenvedése között imádkozott, miáltal mindig újabb erőt és bátorságot nyert munkája folytatására.
És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is. És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. És ő eltávozék tőlük mintegy kőhajításnyira, és térde esvén imádkozék, mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem a poharat, mindazáltal ne úgy legyen ahogy én akarom, hanem ahogy te akarod. Lukács 22,39-42
78. Miképpen kell imádkozni?
Hogy miképpen kell imádkozni azt a "Miatyánk"-ból tanulhatjuk meg. Ezt az imádságot tanította tanítványainak, mondván: "Ti azért így imádkozzatok:
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országok, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben úgy itt a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen!"
79. Milyennek kell lennie imádságunknak?
Az imádság Istennek való lelki közösség és beszélgetés. Éppen ezért imádságunknak egyszerűnek, rövidnek és lélekből fakadónak kell lennie, melyben inkább lelki, mint testi jókat kell kérnünk. Így lesz imádságunk az Istennek való bizalomnak tiszta tükre.
Jézus arra tanított, hogy az imádkozáshoz Istennel való lelki közösségünk teljes átérzése szükséges.
Valahányszor az imádságnak szükségét érezzük, a csendet és a magányt kell keresnünk, hogy az Istennel való beszélgetésünk teljes és zavartalan lehessen. természetesen a gyülekezetben is tudunk imádkozni az imádkozás közös céljának elérésében. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az áhítatot senki és semmi meg ne zavarja.
Te pedig, amikor imádkozol menj be a te belső szobádba és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván. Máté 6,6
80. Hány évig tanított Jézus?
Jézus csak három évig tanított; ellenségei, Júdás árulása következtében elfogták, Pilátus által halálra ítélték és keresztfára feszítették.
81. Milyen volt Jézus halála?
Jézus halála - éppen, mint élete - Isten és emberek iránti szeretetének megnyilvánulása volt. A keresztfán is ellenségeiért imádkozott, számukra Istentől bocsánatot kért s lelkét a gondviselő Atyjának ajánlotta.
Jézus ezt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot. Lukács 23,34
Ekkor Jézus hangosan felsírt: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. És ezt mondva meghalt. Lukács 23,46.
82. Mi történt Jézus halála után?
Jézus halála után hűséges tanítványai és követői testét a keresztfáról levették s Arimathiai József sírjába eltemették. Tanítványai és követői hűséggel őrizték tanítómesterük emlékét és hirdették tanításait.
83. Jézus életének nevezetesebb eseményeit miáltal tartjuk emlékezetben?
Jézus életének nevezetesebb eseményeit az ünnepek által tartjuk emlékezetben.
84. Melyek ezek az ünnepek?
Ezek az ünnepek a következők: karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök és pünkösd.
Karácsony Jézus születésének, virágvasárnap utolsó jeruzsálemi útjának, nagypéntek halálának, húsvét eszmei győzelmének, áldozócsütörtök a tanítványok öntudatra ébredésének, pünkösd a lélek diadalának és az egyház megalakulásának ünnepe.
Karácsony mindig december 25.-re esik. A többi ünnep húsvéttól függ. Húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap van. Ha a holdtölte éppen vasárnapra esik, akkor azon a vasárnapon van húsvét. Húsvét előtti 3. nap nagypéntek, húsvéttól 40 napra áldozócsütörtök s ettől 10 napra pünkösd következik.
85. Ezeken kívül vannak-e még ünnepeink?
Ezeken kívül ünnepünk még: minden vasárnap, az őszi hálaadás napja, újesztendő első napja és november 15, Dávid Ferenc halálának emlékünnepe.
Az őszi hálaadás ünnepe mindig szeptember utolsó vasárnapjára esik.
86. Mindazok, amiket Jézusról tanultunk, mire köteleznek?
Mindazok, amiket Jézusról tanultunk, arra köteleznek, hogy őt szeressük, igyekezzünk tanításait megismerni és példáját minél hívebben követni.
Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem. Mt 16,24
I. II. III. IV. V. - VI. VII. - VIII. IX.