I. II. III. IV. V. - VI. VII. - VIII. IX.
VII. Bűn és bűnbocsánat
101. Mit nevezünk bűnnek?
Bűnnek nevezünk minden tudatosan elkövetett rossz cselekedetet, mellyel Isten törvényét megsértjük.
102. Hányféle bűnt ismerünk?
Kétféle bűnt ismerünk: cselekedeti és mulasztási bűnt. Cselekedeti bűn az, amidőn valaki bármi rosszat cselekszik. Mulasztási bűn az, ha valaki a jót halogatásból, részvétlenségből vagy hanyagságból megtenni elmulasztja.
103. Elmondhatja-e valaki magáról, hogy nem bűnös?
Senki sem mondhatja el magáról, hogy bűnt nem követett el, mert lelkiismeretünk tiltása ellenére is gyakran megsértjük Isten törvényeit és a jó helyett rosszat cselekszünk.
Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mibennünk. 1János 1,8.
104. Miért vétkezünk Isten törvényei ellen?
Isten törvényei ellen azért vétkezünk, mert gyarlók vagyunk.
105. Mit értünk azon, hogy gyarlók vagyunk?
Midőn azt mondjuk, hogy gyarlók vagyunk, ezen azt értjük, hogy mi Isten növekedésben levő gyermekei vagyunk. Erényeink mellett vannak gyengeségeink is, melyek emberségünknek állandó veszedelmei, mivel elhomályosítják értelmünket, feldúlják szívünk nyugalmát és megzavarják közöttünk a békességet.
Ezeket a gyengeségeket együtt gyarlóságnak nevezzük.
Senki se mondja amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető és ő maga sem kísért senkit gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Jakab 1,13-15.
106. Mivel magyarázzák más keresztény felekezetek az ember bűnös voltát?
Más keresztény felekezetek az ember bűnös voltát azzal magyarázzák, hogy a bibliai első pár ember Isten parancsolata ellenére evett a tiltott fa gyümölcséből. Ennek a cselekedetnek következménye lett az emberiség bűnbeesése és olyan megromlása, mely az embert önerejéből képtelenné tette a jóra. Ezt nevezik eredeti bűnnek.
107. Az unitáriusok tanítják-e az eredeti bűnt?
Az unitáriusok nem tanítják az eredeti bűnt. Nem hisszük, hogy az első pár ember bűne miatt mi is bűnösök lennénk. Isten szeretetével és igazságosságával ellentétben állana az, hogy mások bűnét nekünk is bűnül tulajdonítsa, hiszen a bűn mindenkinek személyes rossz cselekedete.
108. Mi a következménye a bűnnek?
A bűnnek következménye: istenfiúságunk megtagadása és elszakadás Istentől s embertársainktól, mindez a bűnhődésben jut kifejezésre.
Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember azt is aratja. Mert aki vet az ő testének, a testéből arat veszedelmet; aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet. Galata 6,7-8.
109. Van-e bűnbocsánat?
Bűnbocsánat van. Azonban a bűnt, ha már megtörtént, úgy eltörölni, mintha soha sem lett volna, lehetetlen. Isten azonban hosszútűrő, szerető Atya, aki bűneinkért nem vet el magától, hanem időt s lehetőséget ad a megtérésünkre és megjavulásunkra. Ez a bűnbocsánat, melyről Jézus példázataiban tanít. (lásd pl. a tékozló fiú példázatát: Lk 15,11-30).
110. Kitől várhatjuk bűneink bocsánatát?
Bűneink bocsánatát egyedül Istentől várhatjuk.
111. Mi által várhatjuk Istentől bűneink bocsánatát?
Bűneink bocsánatát Istentől csak úgy várhatjuk, ha őszintén megtérünk, bűneinket megbánjuk és szeretetben s jóságban napról napra erősödünk.
VIII. Örökélet
112. Mit értünk ezen: hiszek az örökéletben?
Midőn ezt mondjuk, hiszek az örökéletben, ezzel kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy az élet örök és a Lélek hallhatatlan.
113. Hogyan fogjuk fel a halált?
A halált úgy fogjuk fel, mint Isten törvénye szerint bekövetkező változást. Testünk a halál után porrá lesz, mint azelőtt volt, lelkünk pedig tovább él Istennél, akitől soha el nem szakadt.
És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. Prédikátor 12,9.
114. Mi vár ránk az örökéletben?
Az örökéletben Isten mindenkinek megvizsgálja életét és cselekedeteit, jutalmat vagy büntetést mér reánk aszerint, amint éltünk.
I. II. III. IV. V. - VI. VII. - VIII. IX.