Lakatos
Csilla miskolci lelkésznő bemutatkozása az Unitárius Élet folyóiratban.
Új gyülekezet, új lelkész
A
Magyarországi Unitárius Egyház legújabb segédlelkészeként, az alakulóban levő
Miskolci Unitárius Egyházközség megbízott lelkészeként hittestvéri szeretettel
üdvözlöm az Unitárius Élet Olvasóit.
A
Hargita megyei Homoródszentmártonban
születtem, Brassóban nevelkedtem és itt jártam általános iskolába.
Középiskolai tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Benedek
Elek Tanítóképzőben végeztem, és ezért különös kapcsolat fűz a Székelyföld
szívében levő városhoz, és annak szellemiségéhez. 1995–1998 között édesapám
szülőfalujában, a Brassó megyei Olthévízen
tanítói állásban dolgoztam, és itt kerültem szorosabb kapcsolatba az
egyházi munkával. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet akkori
munkatársaival létrejött jó baráti viszony következtében több éven át táborszervezői
munkát vállaltam, a szórványban élő unitárius gyermekek és fiatalok számára
több ízben megrendezett szórványtáborokat szívügyemnek tekintettem. Így
kerültem egyre közelebbi kapcsolatba az Unitárius Egyházzal, és azzal a
szellemiséggel, amely végül segítetett azon döntésem meghozatalában, hogy
pályát változtatok.
1998
őszén felvételt nyertem a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe, ahol
2003 nyarán fejeztem be tanulmányaimat. Ezt követően a kolozsvári
kórházakban végeztem kórházlelkészi szolgálatot, amelynek során sok
unitáriussal kerültem kapcsolatba, s az õ
segítségükkel olyan csodálatos tapasztalattal gazdagodhattam, mely minden
bizonnyal még nagyon sokáig elkísér munkámban. Tulajdonképpen ennek hatására
kezdtem el foglalkozni a lelkigondozás problémakörével
s iratkoztam be pszichológia szakra. Ugyancsak ebben az évben kerültem
szoros kapcsolatba az Észak-Erdélyi szórványgyülekezetekkel, néhány hónapig a
besztercei,
kidei, dési gyülekezeteknek
voltam megbízott lelkésze.
2004
nyarán életemben új fordulat következett be. Férjemmel Miskolcra költöztünk,
és azóta itt, Magyarországon élünk, jómagam a Magyarországi
Unitárius Egyház jóvoltából a Miskolcon és környékén élő unitáriusok
lelkipásztora lettem. Az elmúlt hónapokat a miskolci szórványegyházközség
önállósulását, megalakulását elősegítő munka jellemezte. Híveinkkel ez idáig havonta
egy alkalommal tartottunk istentiszteletet, a jövőre vonatkozó
tervünk az, hogy ezt a számot kettőre emeljük és más alkalmakkor is,
többször együtt lehessünk. Istentiszteleti alkalmakkor a miskolci belvárosi, Hunyadi
utca 8. szám alatti evangélikus egyházközség imatermében találkozunk,
de az ún. szórványgondozói munka tulajdonképpen a
meglátogatott családok otthonában folyik. Gyülekezetünket nem a nagy létszám,
de sokkal inkább a lelkes együttműködés, a tiszta lelkű egymáshoz közeledés
szándéka, s így igen meghitt, kellemes hangulat jellemzi.
Ezúton
tisztelettel kérek minden kedves Olvasót, hogy amennyiben ezen a környéken
olyan unitáriusokról lenne tudomása, akik ez idáig nem vették fel a
kapcsolatot egyházközségünkkel, úgy legyenek segítségünkre a nevek, címek
esetleg telefonszámok megszerzésében, hogy híveink újból kapcsolatba
léphessenek az egy Istent hirdető, az Isten országát munkáló egyházzal, saját
lelkük gazdagodására, s gyülekezeti életünk felvirágoztatására.
Lakatos Csilla, lelkész, Miskolc
2005. január–február
UNITÁRIUS ÉLET