Budapesti Unitárius Egyházközség

1055 Budapest, Nagy Ignác utca 2-4.; Tel: -36-1-3113094;

e-mail: budapesti.unitarius (kukac) gmail.com

www.unitariusbudapest.hu

www.facebook.com/Budapesti-Unitárius-Egyházközség

Lelkész: dr. Czire Szabolcs

Gondnok: Kaveczkiné dr. Farkas Katalin

A török alól felszabadult magyar fővárosban, a protestantizmus csak a 18-19. században jelent meg. Ekkor is elsősorban Pest városának magyar lakósai között. 1867 után helyreáll az ország alkotmányossága, a fővárosában lehetővé válik az unitárius istentisztelet tartása is. Az ország szívébe költöző unitárius erdélyi kormánytisztviselők, képviselők, mesteremberek és szerencsét próbálók, valamint a fővárosi értelmiség igényelték ezt a lelki támaszt.

A Budapesti Unitárius Egyházközség története Ferencz József kolozsvári unitárius lelkész nagyhatású, 1869-es első budapesti unitárius istentiszteletével kezdődik. Az egyházi anyakönyv első bejegyzése is 1869-ből datálódik: Buzogány Áron Gyula fiának keresztelője. 1876-ban alakult meg hivatalosan is a budapesti leányegyházközség Kolozsvár unitárius anyaeklézsiájaként, első gondnoka Hajós János minisztériumi főosztályvezető, lelkésze a kolozsvári első lelkész. 1881-ben átalakul anyaegyházközséggé, állandó lelkésze Derzsi Károly tordai pap lett. A beiktató ünnepi istentiszteleten több százan vettek részt, köztük: Trefort Ágoston kultuszminiszter, Tanárky Gedeon államtitkár, báró Bánffy Dániel belső titkos tanácsos, Ráth Károly fő- és Gerlóczy Károly alpolgármester, Kammermayer Károly V. kerületi polgármester, Szontágh Pál a képviselőház elnöke, Török Pál református püspök, dr. Ballagi Mór evangélikus szuperintendens, több országgyűlési képviselő és természetesen Ferencz József unitárius püspök is. Az istentisztelet hazafias érzületű volt. Trefort kultuszminiszter az istentiszteletet követő díszebéden kifejtette, hogy „szereti az olyan vallást, amely igaz morált tanít”. A budapesti anyaegyházközség megalakulási ünnepségével egyértelművé vált, a templomépítés szükségessége.

Derzsi Károly, az egyházközség alapító lelkésze, hallatlan kitartással folytatott missziós és gyűjtési munkával, az unitárius főnemesek „országos kéregetési” akcióval, lelkes fővárosi unitáriusokkal és angol- amerikai támogatással gyűjtötték össze az induló tőkét egy Budapesti Unitárius Templom megvalósítására. A Fővárosi Tanács 8322 sz./1883 értesítőjében tudatta, hogy 600 négyszögöles telket adományozott ingyen, az unitárius templom és papi lak megépítésére. A budapesti unitáriusok számára már ekkor világossá vált, hogy csak egy többemeletes, többfunkciós épületkomplexum megépítésének van realitása. A megalakult templomépítő bizottság (Hajós János gondnok, Derzsi Károly lelkész vezetésével) Pecz Samu műegyetemi tanárt bízta meg 1885-ben a részletes tervek elkészítésére, egy háromemeletes épületegyüttes megtervezésére.

Az elkészített tervek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a templomos ingatlan megépítését az egyházközség nem tudja finanszírozni. Ekkortájt kezdtek a környéken nagyobb építkezésekbe. 1888-ban a bécsi Holtzspach-Majorossy cég olyan árajánlatot tett, hogy megépíti a templomot és a bérházat az egyházközség pénzbeli hozzájárulása nélkül 325.000 forintért, az összes járulékos költségekkel, úgy, hogy a templom és a tanácsterem kivételével fenntartja a bérház, üzlet, kávéház stb. haszonélvezeti jogát 50 évre, vagyis 1890. november 1-től 1940. október 31-ig. Az egyházközség pedig jogot kapott a haszonélvezet megváltására. Pecz Samu műegyetemi tanár elvállalta a végleges tervek elkészítését, a kivitelezés irányítását.

A megépített bérház háromemeletes, földszinten üzletekkel, kávéházzal, vendéglővel francia stílusú neogótikus épület. A templom a Budapesti Belváros (V. kerület) Nagy Ignác utcájára (egykor Koháry utca) nyílik a háromemeletes épületkomplexum második emeletén, kétoldali neogótikus díszítésű lépcsőfeljáróval. Az utcai homlokzata neogótikus stílusú, hatalmas díszes rozetta ablakkal, a nyolcszögű vörösréz borítású huszártorony biztosítja az épület templom jellegét. A templom egyhajós, neogótikus stílusú, 8 méter széles és 26 méter hosszú kelet-nyugati tájolású, a nyugati hajóvég ötszögű záródású, neogótikus íves, színes ólomkeretes ablakokkal. A templom díszablakainak, rozettájának üvegezése Róth Miksa műhelyében készült. Pecz Samu építész – aki a templom elkészültére olyan közel került az unitáriusokhoz, hogy betért az egyházba – elvállalta, hogy díjmentesen elkészíti a templombelső felszereléseinek terveit is. A templombelső, nagyon szép, keményfa felszerelése (szószék, padok, az 50 férőhelyes oszlopokra emelt karzat, úrasztala, feljáró) művészi kivitelezését Thék Endre végezte el. Az orgonát az aradi Dangel Antal és fia cég készítette, orgonaszekrényét külső burkolatát, pedig Trögl István szobrász. A templomban 350-400 ember hallgathatja az istentiszteletet. A templomszentelési ünnepséget 1890. október 26-án tartották.

1944-ben a templom több találatot kapott, megsérült, a huszártornyot ideiglenesen helyreállították. Az orgona megsemmisült. 1949-ben az épületet államosította a kommunista rendszer, a templom az egyház használatában maradt. 1991-ben az egyház visszakapta a templomos ingatlan tulajdonjogának 51%-át, majd 2010-ben a további 49%-át (Elekes Botond főgondnoksága alatt). 1998-2004 között felújították a neogótikus ingatlan teljes külső frontját, a kőfaragványokkal és a rozettával. 2013-2014-ben pedig felújították az épület teljes korcolt bádogtetős fedését és a felújított huszártorony is visszanyerte az eredeti alakját és csúcsdíszét.

A Budapesti Unitárius Egyházközség lelkészei: Derzsi Károly (1881-1905), Gál Miklós (1996-1899), Józan Miklós (1899-1941), Szent-Iványi Sándor (1941-1948), Barabás István (1949-1950), Györfi István (1950-1951), Buzogány Kálmán (1951-1954), Remetei Filep Imre-Pethő István (1954-1970), Huszti János (1971-1991), Szent-Iványi Ilona (1992-1998), Kászoni-Kövendi József (1998-2018), Kriza János beszolgáló lelkész (2018-).