Székely Mózes fejedelemről az Unitárius Könyvesbolt könyvbemutatóján
|
A
budapesti Alkotmány utcai Unitárius Könyvesboltban 2008. április 19-én mutattam
be Székely Mózes Erdély székely fejedelme című
könyvemet az érdeklődő hallgatóság előtt, mely lehetőségért őszintén köszönöm
Gergely Felicián családjának áldozatvállalását. A könyvbemutató érdekessége, hogy a magyarok székesfővárosának
legszebb épületének, az
Országház közelében található könyvesboltban ünnepelhettük e könyvbemutató
keretében Székely Mózes erdélyi fejedelemmé való választásának 405.
évfordulóját, hiszen 1603. április 15-26. közötti dél-erdélyi, Vaskapu melletti
katonai táborozáson kiáltották ki fejedelemnek a magyar nemzet életben maradásáért
harcoló katonák. A fejedelmi beiktatás azonban csak 1603. május 8-án zajlott
le, amikor sikerült felszabadítani Gyulafehérvárat,
az Erdélyi fejedelemség fővárosát, az idegen uralom alól. Az
egyetlen székely fejedelem életműve szorosan beleillik a mohácsi csata után
végveszélybe került magyar állam fennmaradásáért küzdő olyan dicső fejedelmek
sorába, mint János Zsigmond, Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor vagy
II. Rákóczi Ferenc.
Annak
ellenére, hogy Székely Mózes élete és életműve szorosan illeszkedik legdicsőbb fejedelmeink sorába
tartozik, személyét még sem ismerik eléggé, hiszen napjainkra a legkisebb
magyar történelmi egyháznak, az unitárius egyháznak volt a fia.
A könyvbemutató
során videóklippes, Balassi Bálint verseivel és
zenéjével fűszerezett előadás alatt igyekeztem bemutatni a magyar történelem
XVI-XVII. századból fennmaradt jellegzetes
illusztrációit, melyek képet alkothatnak arról a korról, amelyben élt Székely Mózes. A magyar
történelem e sajátos részletén kívül, ízelítőt lehetett kapni a bemutató alatt,
a magyarság és a székely nép kapcsolatáról, kihangsúlyozva az Árpád-házi
királyaink idején írt krónikák fontos mondanivalójáról, hogy a székelyek már az
Árpád nagyfejedelem vezette honfoglalás előtt a Kárpát-medence lakói. A
székelyek a Magyar Királyság és később az Erdélyi Fejedelemség idején is fontos
határvédelmi feladatokat láttak el, melynek fejében megőrizték szabadságukat,
egyfajta oklevél nélkül nemességüket. A székely jog történetének fontosabb
elemeit is meg lehetett ismerni az előadás alatt és hangsúlyt kapott, többek
között az kevéssé ismert jogtörténeti adalék, hogy a székelyek falutörvényeikben,
magasabb fokú széki vagy a teljes Székelyföldre kiterjedő jogszabályalkotásaikban
a legtöbb esetben nem a kor divatja szerinti latin nyelven, hanem magyar
nyelven fogalmazták meg és vetették papírra gondolataikat, mint ahogy az
erdélyi országgyűlésen is legtöbbször magyar nyelven folytak a törvénykezés
munkálatai. Székely Mózes idejében a székelyek azonban még használták az ősi,
szkíta, hun, székely, magyar rovásírást. A könyvbemutató során az érdeklődők megismerkedhettek a magyar
mitológiától kezdve, a sajátos magyar hitvilágtól, az ornamentikáig, sok olyan
különlegességgel, mely felkeltheti az olvasók figyelmét. Külön
sajátos színfoltja e könyvbemutatónak, hogy az érdeklődök
között az unitárius egyház tagjain kívül, a Határon Túli Magyarok Hivatala
egykori dolgozói is szép számmal voltak jelen, mely nemzetpolitikai szempontból
fontos intézményt sajnos 2006-ban felszámolták. Az érdeklődők megtudhatták többek között azt is, hogy Székely Mózes Erdély felszabadítása érdekében Temesvártól kezdve Pécsen és Székesfehérváron át, szervezte meg segítő csapatait, majd éppen Pest érintésével indult meg 1602 őszén a Habsburg-pártiak kiűzésére. Az Unitárius Könyvesboltban szervezett könyvbemutató
valahol éppen félúton helyezkedik el abban a sorozatban, melyet 2007 folyamán
sikerült megkezdeni a vitéz Székely Mózes fejedelem jobb megismertetése
érdekében. Az udvarhelyszéki Felsősófalván
indult a könyvbemutató-sorozat- ugyanis Székely Mózes fiatal éveit részben Sófalván töltötte, illetve a sófalvi
sóbánya kamaraispánja volt fejedelemmé választása előtt -, majd folytatódott a
Pest megyei Maglódon, a székelyföldi Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós,
Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró,
Gyergyóalfalu, Marosvásárhely településein és a
dél-erdélyi Brassóban, ahol a fejedelem l603. július 17-én hősi halált halt. A
tavalyi év folyamán Győrött és Nagyatádon is sikerült könyvbemutatót tartani. A
könyv bemutatása folytatódik Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és a környék unitárius falvaival. Székely Mózes fejedelem életének ismertetésével,
szeretett unitárius nagyanyjának, Kelemen Máriának igyekszik emléket állítani a
szerző. Szekeres
Lukács Sándor
|
![]() Könyvborító
|