In memoriam Kiss Tünde
(1958. 06. 30. – 2022. 02. 04.)
Elhunyt Kiss Tünde, a Magyarországi Unitárius Nők Országos Szövetségének korábbi alelnöke, az immár néhai Kiss Mihály lelkész özvegye.
1958. június 30. látta meg a napvilágot Sepsiszentgyörgyön Göncz Mihály unitárius lelkész és Kinde Mária Magdolna harmadik gyermekeként. Testvérei Zsolt és ikertestvére Ildikó társaságában megannyi felhőtlen gyermekkori emlékkel gazdagodva. Lelkészgyermekként már korán belelátott a közösségek szerveződéseinek rejtelmébe, s bár lehet akkor nem sejtette ezt a tudást örökre magába vésve hasznosította élete minden területén.
Általános iskolai tanulmányait Alsófelsőszentmihályon kezdte 1965 és 1973 között. Középiskolai tanulmányait a tordai Mihaly Viteazul Reál Gimnáziumban végezte 1973- 1977. Itt szerzett érettségi bizonyítványt. Műszaki rajzolói, illetve szabászati tanfolyamokat végzett érettségi után.
1979-ben Kövenden kötött Isten színe előtt házasságot férjével Kiss Mihállyal, akit tiszta szívvel szeretett élete utolsó percéig. Házasságuk első 7 esztendejében (1979-1986) Csókfalván éltek és az ottani unitárius gyülekezet élére álltak, egymást támogatva és segítve. Életüket és szerelmüket 3 fiúgyermekkel áldotta meg a Teremtő Ákos, Tamás, Bálint személyében. 1986-ban meghívást kaptak a Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség lelkészi állásának betöltésére. Összecsomagolták életüket és elindultak az ismeretlenbe.
Kiss Tünde személyének minden ismerője érzékelte és csodálta azt a fényt és erőt mely belőle áradt. A humort, mely elűzte a sötét fellegeket, a kreativitást, mely a nincstelenségbe is pompát varázsolt. A család volt számára az egyik legnagyobb kiteljesedés, hiszen ők voltak az éltetők, az örömet adók. Unokái Alma, Dávid, Benő kiknek születése tapasztaltatta meg vele az egyik legtisztább örömöt, életet adtak neki és céljaként tűzte ki, hogy minél többet átadhasson szeretetéből nekik.
Az alábbi munkahelyeken dolgozott: a Hódgépnél műszaki rajzolóként, a Hód-Mezőgazda Zrt.–nél, később a Chol-Mix Kft-nél Hódmezővásárhelyen adminisztrátorként. Igazi munkahelye azonban a gyülekezetek voltak, ahol férjével együtt szolgálatot végeztek. Klasszikus lelkészi családban éltek, ahol az egész család részt vett a gyülekezeti életben. Szolgáló szeretet, áldozatkészség, hívő reménység, optimizmus volt életének lényege, amellyel sok megpróbáltatást el tudott viselni élete során. Nem önmagának élt: családja, barátai felé lelkéből önzetlenség, melegszívűség és igaz emberség áradt. Tiszteletet és megbecsülést fakasztó gazdag élete, hivatástudattal teljes helytállása felejthetetlenné teszik emlékét mindannyiunk számára. Munkájuk, küzdelmük nem múlik el nyomtalanul, az idő és az emlékezetek őrzik. Lelkesedése mindenhol megmutatkozott, ahol megfordult és nem futamodott meg a munka elől. A Magyarországi Unitárius Nőszövetség élére állt, amikor erre felkérést kapott és lelkesen szervezte nem csak a Hódmezővásárhelyi fiókszervezet, de az országos szövetség alelnöki teendőit is. Élete gyermekként, testvérként, feleségként, anyaként, nagymamaként, rokonként, barátként, unitáriusként példamutató volt azok számára, akik ismerték. Fényét örökre megőrizzük magunkban.
Hosszú, türelemmel viselt betegség után 2022. február 4-én visszaadta lelkét teremtőjének, akitől kapta. Temetési szertartására 2022. március 1-én kerül sor Budapesten a Farkasréti temető Makovecz-termében 11:15 órai kezdettel. Pihenése legyen csendes, emléke áldott.