Bartók Béla Unitárius Egyházközség

1092 Budapest Hőgyes Endre utca 3.; Tel: 36 1 2176171;
Web: http://missziohaz.hu
E-mail: bartokbelaunitariusekg (kukac) gmail.com; bartokunitarius (kukac) gmail.com
Lelkész: Léta Sándor
Gondnok: Gergely Felicián

1899. október 1-én került sor Józan Miklósnak a budapesti lelkészi állásásba való beiktatásra. 1920-ig Józan Miklós az egyetlen unitárius lelkész Budapesten. 1921-től a „püspöki vikáriusi” szolgálatot is végzi. Ez évben javaslat történt egy lelkészi vagy hitoktatói lelkészi állás létrehozására. Így Józan Miklós munkáját másodlelkészi-hitoktatói minőségben előbb Bíró Lajos, majd Barabás István segíti. 1921-től a körlelkészi minőségbe Csíki Gábort választották. Csíki Gábor, mint körlelkész az Erdélyből menekült és áttelepülő hívek lelki gondozását végzi.
1921-ben Csíki Gábor körutat tett Angliában, ahol felveti egy külföldi mintára megtervezett Unitárius Misszióház gondolatát. A következő évben felveszi a kapcsolatot egy angol-amerikai bizottsággal, amely vállalta az erdélyi és magyarországi unitáriusok sorsának és megvásárolják a Misszióház céljára a Rákos (ma Hőgyes Endre) utca 3. szám alatt levő épületet. Az épület kifizetését a Brit és Külföldi Unitárius Társulat vállalja magára. Az épület telekkönyvileg a Társulat tulajdona lesz. Bevételének tiszta jövedelmét a magyar unitárius misszióra fordítják. Egyik részét istentiszteletre alkalmas helyiséggé alakítják át, létesítenek egy lelkészi lakást is. A többi részt felosztják az erdélyi menekültek elszállásolására, az egyetemi hallgatók és a főiskolai növendékek részére diákotthonként, valamint egyházi irodákat létesítenek. Az épületet, mint Alapítványt a Magyar Unitárius Egyháznak adták át, azzal, hogy a megnevezett missziós célokat megvalósítsa. A Misszióház gondozta Budapest IV., VIII., IX., X. kerületeiben lakó, valamint a vidéki unitárius lakosságot.
A templom tervrajzát ifj. Gotthárd János unitárius építészmérnök készítette el. A Misszióház javára Csíki Gábor 1927-ben Amerikában 4 980 pengőt gyűjtött. 1928-ban megkezdődik a mai ismert templom kialakítása az épületen belül. A templom és a gyülekezeti terem felavatása 1929. február 10-én volt megtartva.
A Misszióház vezetését és irányítását egy Bizottság végzi. Ennek világi elnöke dr. Nyiredy Jenő ny. egyetemi tanár. 1923-tól a Misszióház világi irányítója dr. Mikó Gábor kincstári főtanácsos. A Misszióház otthont ad az istentiszteleteknek, a valláserkölcsi nevelésnek, az egyleti életnek és az egész ország területére kiható missziónak. Helyet kap az épületben a Dávid Ferenc Egylet, a Nőszövetség, és az Ifjúsági Egylet, előadásokat, összejöveteleket és szeretetvendégségeket tartottak. Több Erdélyből áttelepült fiatalnak és egyetemistának bentlakást és kosztot is biztosított.
A Misszióház lelkészeként 1928 óta Csíki Gábor szolgál egészen nyugdíjba vonulásáig 1953-ig. A következő lelkész Pethő István lesz, aki 1953-tól szintén nyugdíjba vonulásáig 1966-ig szolgált a Misszióház lelkészeként. 1966–1993 között Bencze Márton a gyülekezet lelkésze, aki közben a főjegyzői, majd a püspöki tisztséget is betöltötte 1997-ig. 1993–2000 között Kászoni József a gyülekezet lelkésze.
A Budapesti Unitárius Egyházközség egy presbitériummal és vezetőséggel, de két templommal, a Nagy Ignác utcai és a Hőgyes Endre (Missziósház) utcai templomokkal működik egészen 2001-ig, amikor hivatalosan is szétválik, és két templom köré két önálló gyülekezet szerveződik. A 2000. október 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen a budapesti Unitárius Egyházközség megválasztotta lelkésznek a Hőgyes Endre utcai templomába Rázmány Csaba lelkészt, aki addig a pestszentlőrinci gyülekezet lelkésze volt. 2001 február 3-án a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata Rázmány Csabát püspökké választotta. Felszentelése 2001. június 10-én tartott zsinati ülésen történt. (Lásd az Unitárius Élet 2001. január-február)
A Magyarországi Unitárius Egyház Elnöksége 2001. május 14-én kelt határozatával megosztotta a Budapesti Unitárius Egyházközséget. E határozat szerint a Nagy Ignác utca 2-4. szám alatt levő templomhoz tartoznak az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 15, 16 kerületek; a Hőgyes Endre utca 3. szám alatti templomhoz tartoznak a 8, 9, 11, 21, 22, 23-as kerületek, valamint a már létező és működő pestszentlőrinci, Szervét Mihály téren levő templomhoz tartoznak a 10, 17, 18, 19, 20-as kerületek.
Ezzel megkezdődött a Hőgyes Endre utcai, volt Misszióház és templom körüli önálló gyülekezeti élet megszervezése. Első lépésként az új gyülekezetnek nevet adnak: a Bartók Béla Unitárius Egyházközség nevet, a névadó ünnepsége 2001. szeptember 22-én történt meg. 2001. szeptember 30-án pedig az őszi hálaadó istentisztelet után tartott közgyűlésen megválasztották a gyülekezet gondnokát és vezetőségét. Ugyankor fogadta el a gyülekezet a másodlelkészi állás betöltésére, Léta Sándor lelkész kinevezését. Így a Budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség megkezdi önálló gyülekezeti életét két lelkésszel és az újonnan megválasztott vezetőséggel.

A Bartók Béla Unitárius Egyházközség aktív egyházközségi életet él, és gazdag programokat szervez gyermekeknek, felnőtteknek. 2006-ban megalakult Perczelné Kozma Flóra Nőegylet, melynek keretében Nőegyleti Önképzőkör működik havi rendszerességgel.
2011-ben megünnepeltük a Bartók Béla Egyházközség megalakulásának 10. éves évfordulóját. Rendszeresen megemlékezünk Bartók Béla személyéhez fűződő eseményekről.
2014–15. éveket a Nőegyletünk, Perczelné Kozma Flóra névadója emlékének szentelte, megemlékezve Róla és megjelentetve két Flóra-füzetet, melyek tartalmazzák életét és munkásságát.