Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség

 

5525 Füzesgyarmat, Széchenyi u. 77

Tel: +36 70 3010566; e-mail: papgylaszlo (kukac) gmail.com

Beszolgálásért felelős lelkész: Pap Gy. László

Gondnok: Kovácsné Czeglédi Mária

Szórványgondnok: Kispálné Romvári Etelka

Füzesgyarmat város Békés megye északkeleti csücskében fekszik. 1219-ben Gormot, 1321-ben Gyarmath, 1479-ben Nagh-Gyarmath, Kys-Gyarmath, 1564-ben Giarmat néven szerepel. A Füzes előnevet kiterjedt fűzfaerdeiről kapta, hogy meg lehessen különböztetni a Gyulától keletre eső Fekete-Gyarmattól. A 14. században külön lelkészsége volt, 1332-ben 12, majd 7 garast fizetett a pápának tized fejében.1552-ben még katolikus. A tulajdonos földesura, a Nadányi család a Gyarmati előnevet használja. Török-tatár dúlások, tűzvészek pusztítása folytán 1568-ra majdnem kihalt a település. De a Nadányiak visszahívták a menekülteket és új telepeseket hoztak. E második gyarmat lakosai mind reformátusok voltak. 1689 táján ismét „elfutottak”, majd 1702-ben, főként 1711-12-ben tértek vissza újra a bujdosásból és ismét hoztak új telepeseket is Békés megye más vidékeiről. 1720-ban, mint „fegyverrel visszahódolt területet” a királyi kincstártól hűségdíjban a Harruckern család kapta meg. Ők 1789-ben a Wenckheim családnak adták, attól női ágon 1817-ben a Blankenstein család kapta meg, s birtokolta egészen a második világháború végéig. A harmadik Gyarmat határa 35.585 kataszteri holdra emelkedett. Lakosai, a maradék visszatértek és a betelepedettek is mindvégig reformátusok voltak majdnem mind (itt nem érvényesült a cuius regio eius religió elve!). 1711-12-ben birtokukba vették a még létező katolikus templomocskát, azt kibővítették, de nem volt elég és 1798-1803-ban felépítették a mostani nagy templomukat. A közben gyarapodó (a földesurak hozták be) katolikusoknak a Blankenstein kastéllyal szemben (ezt az oroszok felégették a beözönléskor) egy kápolnát építettek, ami ma a katolikusok templomául szolgál. A növekvő település fejlődésnek indult, 1715-ben még csak 29 jobbágycsalád él 145 lélekkel,1773-ban 161 telkes jobbágy, 58 házas zsellér, 29 házatlan zsellér, 13 iparos, 1 kereskedő család él 1310 lélekkel 213 házban. 1827-ben már 608, 1890-ben 1332 ház volt. 1827-ben 3986, 1850-ben 4848, 1890-ben 7829 lakója volt. Ebből 6701 evangéliumi református, 662 római katolikus, 89 ágostai evangélikus, 70 görögkeleti, 13 görög katolikus és 297 zsidó volt. Unitárius nem volt.

A századfordulón kb. 10 ezer körül volt a lélekszám. 1990-ben 8200 körüli volt a lélekszám, napjainkban alig haladja meg az 5 ezret. Ma három felekezet él látható hitéletet, a nagy többség református, kis létszámú a katolikus (kb. 80 fő) és még kisebb az unitárius közösség (60 fő).

1580 környékén Basilius István vezetésével sok unitárius gyülekezet alakult az Alföldön el egészen Pécsig. Pécsen és környékén egészen a 17. század első negyedéig maradtak fenn. Az ismert történelmi események (török-tatár dúlások, ellenreformáció, református térnyerés) vagy térségi-helyi történések (tűzvészek, járványok, stb.) eredményeként kihaltak és nem születtek új gyülekezetek. Az 1848-as vallásügyi törvényeknek, de sokkal inkább az 1867-es kiegyezés jótékony hatása eredményeként kezdett ismét teret hódítani az unitárius vallás. Hódmezővásárhelyen, Dévaványán, Mezőberényben, Orosházán alakultak gyülekezetek, szórványközpontok. Kedvelt volt a tanyavilágban is ez a vallás. Némelyek megerősödtek, megmaradtak, másoknak nyoma veszett, beolvadtak más felekezetbe, legtöbbször a lelkészhiány miatt elmaradt lelkigondozás sajnálatos eredményeként.

Füzesgyarmaton 1902. július 27-én alakult meg a gyülekezet. Egy református papválasztás körüli egyenetlenség, mintegy másfélszáz (147) református tért át az unitárius hitre. Józan Miklós budapesti, Ádámossy Gábor hódmezővásárhelyi lelkészek és Zoltán Ferenc mezőberényi kántortanító tartották az istentiszteletet egy áttért, Homoki F. Lajos udvarán, egy eperfa alatt, ahol a feljegyzés szerint mintegy 200 érdeklődő vett részt. Gálffy Kálmán (korondi születésű) krónikás, aki egy füzetben leírja az áttérés és megalakulás eseményeit örökíti meg, hogy az áttértek többsége több tíz- és százholdas gazda volt, de lejegyezte a szónokok beszédeit is. Az istentiszteleteket, hitoktatást családi házaknál végezték majd, 1903-ban templomot építettek. Telket vásároltak és négy hónap alatt (!) felépítették a torony nélküli istenházát, egy kis fiatoronnyal a tetején. A következő években vásároltak papilakot, amelynek nagy termében elindult a felekezeti iskola is, később lett kántori-harangozói lakás is. Az első évtized vége felé már mindennel rendelkezett a gyülekezet.

1911-ben felépítették az elmaradt tornyot is Kiss Sándor lelkész idejében, aki már rendes lelkésze volt az egyházközségnek. Előtte a szomszédos lelkészek és a budapestiek szolgáltak be, helyben pedig Gálffy Kálmán végzett nagyszerű munkát. A toronyba két harangot önttettek. A nagyobbik 8 mázsa súlyú, felirata: „Cs. Hegyesi István és neje, Barna János és neje hozzájárulásával Csák János gondnok és Kiss Sándor lelkész idejében készíttették a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség áldozatkész hívei – 1911”. A kisebbik harang feliratát is kinyomoztam, mert azt elvitték a háború idején: „Készíttette ifj. Bálint Lajos és neje Szőke Eszter 1911-ben.” De nem árválkodott sokáig a nagy harang, a háború utáni megújulásban, 1927-ben új kisharangot szenteltek az alábbi megindító felirattal: „A világháborúba, a harc mezejére elvitt harang helyett, az egyház 25 éves fennállásának emlékére Rozsos Lajos gondnok, Kincses László lelkész, Sári József pénztáros, Hegedűs Sándor egyházfi idejében készült a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség híveinek áldozatkészségéből 1927. évben. Hívogat az egy igaz Isten tiszteletére, biztatgat hazánk feltámadásának hitére!” Kiss Sándor hazatért Erdélybe, utána sok lelkész megfordult a gyülekezetben: Bárka József, Végh Mihály Kelemen István, Fazakas Béla, Kozma Zoltán, az abrudbányai, a hódmezővásárhelyi és budapesti lelkészek. 1915-től lett állandó lelkész Kincses László, akinek felesége Kincsesné Nagy Irén lett az iskola tanítója egészen az 1948-as államosításig. Később Kincses László belevegyült a kommünbe, amiért aztán eljárás alá vetették, végül felmentették. Darkó Bélának, az utódlelkésznek nagy munkájába került a gyülekezeti életet helyreállítani. Darkó Béla utóda Bajor János lett, aki 1955-ig szolgált a gyülekezetben szép sikerrel.

Utána ismét váltakoztak a lelkészek, egy évnyi időt volt itt Vörös István, de járt ide ifj. Ferencz József, Szász János, Bencze Márton, Huszti János és mások. 1958-ban állandó lelkész lett Kelemen Miklós. Az ő idejében lett Gyula, Békéscsaba és környéke a szórványgyülekezet. 1963-ban jött ki Lókodból László Andor, aki 1971-ig volt lelkész. Nem sok bejegyzés van az anyakönyvekben az egyházközségi élet elevenségéről. Ennek ellenére egy alkalommal sikerült nagyobb templomjavítást végezni nagy áldozatokkal.

1971-ben visszatért Bajor János beszolgálni, aki akkor debreceni lelkész volt. Balázsi László 1990. április 17-én kezdte meg szolgálatát. A templomba nem lehetett bemenni, romos volt, a rozzant papilak egyik szobájában voltak az istentiszteletek.

A gyülekezet lélekszáma ma 109. Ebben benne van a szórványlelkek száma is. 1998-ban sikerült a gyulai szórványt újjászervezni. Ma 13 szórványból járnak be a hívek Gyulára, ahol a Pándy Kálmán Megyei Kórház ökumenikus kápolnájában vannak az istentiszteletek.

 

A megalakulás utáni első évtizedben már minden szükséges épülettel el volt látva a gyülekezet. Ma csak a templom áll. A templom egyszerű erdélyi stílusba épült, fehérre meszelve, félköríves ablakokkal. Szószéke szemben áll a padsorokkal, szép úrasztala van. 2014-ben a templom teljes, korszerű felújításon esett át, Balázsi László lelkész áldozatos munkájának köszöntetően.