Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség

 

6800 Hódmezővásárhely, Vöröskereszt u. 16/a.

Tel: +36 70 5767208; e-mail: elegencs (kukac) gmail.com

Lelkész: Szabó Csengele

Gondnok: dr. Ravai Elek

Szegedi leányegyházközség

Gondnok: dr. Kiss Tibor

Hódmezővásárhelyen az unitarizmus újbóli életre kelése 1879 tavaszán kezdődött. Ekkor néhány evangélikus és református földműves, iparos és tisztviselő kilépett addigi egyházából és foglalkozni kezdett az unitárius vallás felvételével. Tanítójuk egy erdélyi unitárius, Nagy Tamás iskolai tanár volt.

1879-ben a hívek száma annyira gyarapodott, hogy ez év május 5-én fiókegyházközséget alapítottak, az első istentiszteletet 1880. május 17-én tartotta meg Nagy Lajos kolozsvári esperes.

Kezdetben, évente három alkalommal tartottak istentiszteletet,1884-től tizenkettőre növelték ezek számát. Derzsi Károly budapesti lelkész volt a beszolgáló.

Az egyházközség fejlődésének lendületet adott, amikor Kovács József az egyházközség nagynevű pártfogója és támogatója, 1890. június 21-én családjával együtt felvette az unitárius vallást. Az ő belépésével kezdődött meg az egyházközség életében az építkezések kora.

Az első unitárius imaház és iskola 1891-ben nyitotta meg kapuit, 70 főre növekedett a tanulóik száma.

1893-ban már 527 lelket számlált az egyházközösség.

A második nagy építkezés: az 1910-ben a csúcsíves gót stílusban épült templom. A 32 méter magas tornyú templom a legelső teljesen felszerelt unitárius templom volt Magyarországon. Az I. világháború azonban megtépázta az egyházközséget. A templom megmaradt, de a harangot és az orgonasípok egy részét a hadsereg elvitte.

Az 1920-as években azonban a „magból” újra élet serkent. Új harangot öntettek és a hiányzó orgonasípokat is pótolták. Az egyházközség anyagi megszilárdítására 60 hold földbirtokot vásároltak. Bíró Lajos lelkész vezetésével újra megindult az egyházközség fejlődése. Missziós tevékenysége kiterjedt a szomszédos városokra: Szegedre, Békésre, Békéscsabára, Gyulára, és Orosházára.

1945-1953 között R. Filep Imre végezte a lelkészi szolgálatot.

Az egyházközség 1957-ben elveszítette földbirtokát s ettől kezdve papjai megélhetési gondokkal küzdöttek. Jakab Jenő nyolcévi szolgálat után lemondott, utóda Kelemen Miklós volt. Ezután tíz évig nem volt önálló lelkésze Hódmezővásárhelynek.

1986-ban állandó lelkészt hívtak Hódmezővásárhelyre Kiss Mihály személyében. Kezdetben a szellemi és lelki újépítés nehéz volt.

  1. szeptemberében újból ünnepségre került sor a templomban, miután a templom felújítása befejeződött, amikor a gyülekezet 125. éves évfordulóját ünnepelte.

Sajnos a lélekszám tovább apadt, napjainkban a szegedi szórvány már nagyobb lélekszámmal bír mint Hódmezővásárhely. Kiss Mihály lelkész 2018-ban történt nyugdíjba vonulása után a gyülekezet Szabó Csengele lelkésznőt választotta meg.