… zengett augusztus 1-7. között megállíthatatlanul az OUT-Tábor dal az Országos Unitárius Gyerektáborban Magyarkúton, ahonnan élményekkel gazdagon térhettek haza a 8-13 éves gyerekek. Idén az „Unitárius Kincskereső” tematika zászlaja alatt a gyerekek elnyerhették az anyagi világ kincseit, megismerkedhettek vallási és kulturális értékeikkel, rácsodálkozhattak Magyarkút és környékének természeti kincseire, valamint lelki utazásuk során megláthatták milyen gazdagon megáldotta őket a jó Isten belső, lelki kincsekkel, értékekkel.

A tábor utolsó napján egy beszámoló újság is készült, melyet a gyerekek írtak és szerkesztettek. Következzék most egy összefoglaló ebből a kincses gyűjteményből:

 

Csucsi Bogi – Nagyon vártam már, hogy elkezdődjön a tábor, fogalmam sem volt, hogy mi fog történni, mert még nem voltam ilyen táborban. Sok fotót készítettem már a találkozásnál, aztán elindultunk. Először emeletes vonattal mentünk Vácig, utána piros régi vonattal Magyarkútra. Ez már erdőben volt, én még nem jártam itt. Sokan ismerték már egymást én csak Márti nénit ismertem, mert ő régen volt már hittan tanárom. Reméltem, hogy lesznek majd barátaim és már szerencsére a vonaton elkezdtünk a többi lánnyal beszélgetni.

Árpi – Örültem, hogy újra eljöhettem a táborba, annak is nagyon örültem, hogy az új táborvezető, akit még nem ismertem rögtön focizni kezdett velem.

Gergőék – Megérkeztünk Magyarkútra, a szállásunk faházakban lesz. A barátok, testvérek együtt ez jó. Utána ismerkedés volt, mindenki kicsit még megszeppent volt, nagyot nevettünk a sok Ákoson és Bogin. Mindenki elmondta, hogy milyen állat a kedvence. Megbeszéltük a tábor szabályait, na akkor azt hittük itt valami nagy szigor lesz, a régiek nem voltak megijedve, csak nevettek, akkor mi is megnyugodtunk.

„Kedd este megnyílt a magyarkúti OUT kaszinó, a táborozók nagy meglepetésére. Már mindenki nagyon várta, hogy beléphessen az újdonsült kaszinóba, mert ilyen még az OUT történelem folyamán nem volt. Mikor az emberek beléptek a játéktérre talpig elegáns ruhában, mindenki kapott 3 drágakövet, amit átválthattak 15 zsetonra, amit a játékosok felhasználhattak a játékokhoz, vagy elkölthettek az 1. osztályú büfében. A játékok megkezdődtek, volt Black Jack, Gyors Uno, Rulett, valamint Kocka- és Malacpóker. Kinek gyorsan fogyott, kinek gyorsan nőtt a vagyona, de ettől függetlenül mindenki jól érezte magát. Egyszer a rejtélyes házigazda bejelentette, hogy mindenkinek megkétszerezi a vagyonát, mindenkit meglepett a hír, de örültek neki, és folytatódtak a játékok. Hirtelen a büfés eltűnt, és az asztalán találtak egy üzenetet, miben a házigazda bejelenti, hogy a köveket elrabolta, és vele együtt az egyik dolgozót is. Nagyon nagy volt a hangzavar, egyesek perrel fenyegetőztek, de végül a csapat elindult az elraboltak keresésére. Végül meg is találták a büfést, aki elmondta, hogy három fekete ruhás idegen megkötözték, bezárták, és ellopták a köveket. A tettes kiléte még mindig azonosítatlan, de eljárást indítottak az üggyel kapcsolatban.”

Évike – Szerda reggel Hungarikumokat ragasztottunk nagy papírra, és kövekkel játszottunk, mint a régi gyerekek. Márta néni verset olvasott, nem nagyon értettem, hogy miért, de jó volt. (“Hogyha golyóznak a gyerekek, az isten köztük ott ténfereg.” J.A)

„Szerda este bejelentették hogy honfoglaló lesz a program estére. A csapatok megfogták a délelőtti programból a jegyzeteket és bementek a terembe. Először a csapat várát választották ki a csapatok és azután elkezdődött a területfoglalás. Miután elfoglalták a csapatok az országot elindult a harc. Szövetkeztünk egy másik csapattal és ketten támadtuk a harmadik csapatot. Végül mi foglaltuk el az országot és megnyertük a honfoglalót.”

Csongi –  Sok jó dolog volt már a táborban. Csütörtökön a sárkányhajózás szuper volt! Este pedig a vacsora után, játszottunk a parton. Mi nagy vulkánt építettünk, akkora volt a krátere, hogy belefért a lábunk. Este pedig amikor már sötét volt, zseblámpákkal világítva, gyalog jöttünk vissza.

„A péntek nekem nagyon tetszett, mert reggeli után már ment is a partybox, választhattunk zenét, volt szappancsúszda. Én személy szerint nem csúsztam, de azt hiszem jól is tettem, mert a végére eléggé vizes lett mindenki ruhája. A fiúk vödröket töltöttek meg, és azzal locsolták a lányokat. Volt, akinek háromszor is át kellett öltöznie. Vacsi után, amikor besötétedett, nyolc emberen kívül mindenki esti túrára akart menni, így hát mi nyolcan itt maradtunk, és végig buliztuk azt a másfél órát. Amíg a többiek kirándultak (kimentek a Kilátódombra) volt tánc is, kártyázás is. Amikor visszaértek, hallgattunk még pár dalt, utána következett a lefekvés, és ezzel zárult a nap.”

„Eljött a szombat, készül az újság, a többiek elmentek számháborúzni. Mi négyen itt maradtunk, ötletelünk, írogatunk. Délután igaz nagy meleg lett, de nem adtuk fel, és sportolunk egy nagyot cetliztünk voltak lilák és sárgák. Nagy harc volt, és igazságos 1:1 lett a vége. Utána jött a partizán, ha az előzőre azt mondtuk, hogy nagy harc akkor erre már szavak sincsenek. A kis Andris a döntő csatában is harciasan küzdött, mint a csapata lelke. Nagyon jó játék volt. Sajnos a tábor vége felé járunk. Holnap már jönnek értünk. Jó volt itt lenni.”